A világ legnagyobb kutatási-fejlesztési központjaiban már gőzerővel fejlesztik az 5G-t. Mint minden technológiai áttörés esetében a hurráoptimista hangok mellett megszólalnak a kételkedő, szkeptikus, óvatos, körültekintő figyelmeztetések is, hisz az 5G hatásai egyelőre megjósolhatatlanok. Cikkünkben annak eredtünk utána, kell-e félnünk tőlük?
Az 5G-s hálózat magasabb frekvencián működik és sűrűbb adóhálózatot igényel, mint a korábbiak.
A szkeptikusok azzal érvelnek, hogy a nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzás károsíthatja az élő szervezetet és az élő környezetet.Azt kifogásolják – valószínűleg joggal – hogy az egészségügyi kockázatokkal és hosszútávú hatásokkal kapcsolatban elmaradtak az előzetes tesztelések és kockázatelemzések. S itt nem elsősorban zöld aktivitákról és civil természetvédőkről van szó, hisz 2019 áprilisában például 48 ezer tudós írta alá azt a nemzetközi petíciót, ami globális moratóriumot kért az 5G bevezetése előtt, amíg a hatásokat alaposan körül nem járják. Ennek hiányában egyenesen „emberkísérletnek” nevezték a bevezetést, „amit a nemzetközi jog bűncselekményként tart számon.” A „pro” mellett foglalt állást a svájci Swisscom internetszolgáltató cég, azt állítva, hogy elemezték az élettani kockázatokat és úgy találták, nem jelentenek veszélyt az élő szervezetek egészségére nézve.
Egy magyar szakember, Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ sugárbiológiai és sugáregészségügyi főosztályának osztályvezetője szerint szintén
„hosszabb időt felölelő vizsgálatok kellenének, ám ilyen hosszú kísérletekre a bevezetés küszöbén már egész biztosan nincs idő”.Hozzátette azt is, hogy „a magasabb frekvencia (…) kevésbé hatol be az emberi szervezetbe, vagyis kisebb a behatolási mélysége. Ahol viszont behatol, ott épp emiatt nagyobb lehet az elnyelt sugárzás mennyisége, vagyis jobban koncentrálódik majd.”
Az 5G-ellenesek egy gyakran hangoztatott érve az is, hogy az újgenerációs technológia hadi hasznosítása beláthatatlan következményekkel fog járni. Az 5G ugyanis kommunikációs platformot fog szolgáltatni a katonai nagyhatalmak által fejlesztett robot, – és drónhadseregeknek, amik ma már messze nem tudományos-fantasztikus filmek lélegzetelállító jeleneteinek főszereplői, hanem napjaink haditechnikai valósága. Az arcfelismerő rendszerekkel és más fejlett technológiákkal felszerelt egységek a pillanat tört része alatt képesek parancsot fogadni és teljesíteni, legyen szó akár egyetlen ember, vagy valamely kritérium alapján behatárolt célszemélyek csoportjának azonnali megsemmisítéséről, függetlenül a távolságtól, a látási viszonyoktól vagy egyéb körülményektől.
És vajon megállítható-e bármilyen petícióval egy olyan horderejű fejlesztés, amibe már ennyi pénzt invesztáltak?
Láthatunk-e tisztán ebben a kérdésben?Ki az, aki túloz, ki az, aki mértékadó? S végül: melyik érdek és szempont kerekedik végül felül? Egy biztos: rossz és jó következményekkel egyaránt érdemes számolnunk.